Egyesületünk nyilvános, ingyenes online rendezvényei decemberben és 2022. első hónapjaiban a Google Meet videókonferencia alkalmazással:

Fodor Gábor: "A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története" c. előadása 2021. december 2-án, csütörtökön 18:30-kor

Sándor Klára: "A székely írás története" c. előadása 2022. január 18-án, kedden 18:30-kor

Sárközy Miklós "Narsakhí: Bukhara története" c. előadása 2022. február 14-én, hétfőn 18:30-kor.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részleteket ezen az oldalon és az MTBT Facebook-oldalán, az Események között találnak majd.

Ne feledjék: aki nem egyesületi tag, annak előzetesen regisztrálnia kell a rendezvényre!

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Fodor Gábor turkológus, az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, egyesületünk tagja tart előadást "A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története" címmel.

Az előadás 2021. december 2-án, csütörtökön 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

A hosszú évtizedekre visszanyúló tervezgetést követően hivatalosan 1916. november 21-én alakult meg a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, amely a történelemkönyvekbe így az intézményesített magyar kultúrdiplomácia első külföldi intézeteként vonult be. A szervezet működése elé nagy elvárásokkal tekintett politikus, tudós, műgyűjtő és amatőr keletkutató egyaránt. A különös időpontválasztásban persze nagy szerepe volt a háború adta lehetőségeknek, így az 1880-as évektől egyre inkább kelet felé forduló magyar politikai, gazdasági és tudományos érdeklődés, a turanizmus és az ezekkel együtt megjelenő kolonialisztikus elképzelések végre szabad utat kaptak a négy császár szövetsége által.

Bár az intézeti munka megkezdését pártállástól függetlenül mindenki üdvözölte, egészen az utolsó percekig nem volt eldöntött, hogy mikor, milyen profillal, pontosan hol és hogyan történjen meg a régóta vágyott keleti magyar kulturális térfoglalás. Mindezen nehézségek azonban eltörpültek ahhoz képest, ami a maroknyi ösztöndíjasra - közöttük Kós Károlyra - várt az elkövetkező másfél évben.

Miért pont Konstantinápolyra esett a választás és miért éppen a világháború során? Milyen egyéb tervek léteztek a keleti magyar kulturális térfoglalásra, és kik álltak ezek mögött a tervek mögött? Történeti vagy régészeti intézet jött létre a török fővárosban, és miért éppen Hekler Antal lett az igazgató? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ eddig feltáratlan levéltári források és személyes dokumentumok segítségével, emellett igyekszik minden eddiginél részletesebben bemutatni e részben ismeretlen kultúrdiplomáciai kaland jelentőségét, valamint ennek későbbi hatásait, kitérve a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ elmúlt években végzett munkájára is.

Az előadó Magyar tudomány és régészet az Oszmán Birodalomban — A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története című könyve a napokban jelent meg.

Az online előadáson az vehet részt, aki Gmail-címének megadásával belépési linket igényelt és kapott az MTBT e-mail címén december elsejéig.

Az előadást az ingyenes Google Meet alkalmazással videókonferencia formájában bonyolítjuk le. Az előadást nem tudjuk rögzíteni, így azt később nem lehetséges megtekinteni.

Szívesen látunk minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényünkön, amelyen Kincses-Nagy Éva, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének egyetemi adjunktusa, egyesületünk tagja tart előadást "A sokszínű, soknyelvű Törökország" címmel.

Az előadás 2021. október 26-án, kedden 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Törökország lakosainak száma ma már megközelíti a 85 milliót. A kurdok és a zazák több milliós etnikai kisebbségként élnek az országban, közülük sokaknak nem a török, hanem a kurmandzsi vagy a zaza az első nyelve (anyanyelve). Kevésbé ismert, hogy az ország etnikai palettája ennél sokkal színesebb, ma is legalább három tucat etnikai kisebbséget találhatunk az ország területén. A nemzetiségi csoportok egy kis része még beszéli a törökországi töröktől eltérő anyanyelvét. Sokan azok is, akik már csak törökül beszélnek, őrzik, számontartják eredeti származásukat, ápolják saját kultúrájukat, hagyományaikat. Létszámukról nincsenek pontos adataink, csupán az utóbbi évtizedekben kezdődhettek meg az ezzel kapcsolatos átfogó kutatások. Az előadás ezeket az etnikai és nyelvi kisebbségeket tekinti át. Törökország lenyűgöző kulturális gazdagsága nem kis mértékben nekik is köszönhető.

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le. A részvételhez október 25-ig belépési linket kell kérni az MTBT e-mail címén (kivétel: egyesületi tagok, illetve azok a rendszeres résztvevők, akiknek már eleve kiküldtük azt).  A Google Meet beállításaihoz legyen szíves elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját.

Kérjük, ha teheti, támogassa egyesületünket! Bankszámlaszámunk: 11701004-20147150. Ha lesz személyi jövedelemadója jövőre, annak 1 százalékát is felajánlhatja nekünk. Adószámunk: 18047723-1-42.

Ha egyesületünk rendes vagy pártoló tagja szeretne lenni, töltse ki és küldje el e-mailben a honlapunkon található űrlapot.

Köszönjük érdeklődését és támogatását!

Tizenegy online rendezvényünk után végre újra a Bajza utcai székházba hívhatjuk Önöket a Magyar-Török Baráti Társaság szeptember 21-én, kedden 17:30-kor kezdődő rendezvényére.

Azon Szőllőssy Balázs költő, műfordító, az Isztambuli Magyar Intézet igazgató-helyettese, egyesületünk tagja tart előadást "Betekintés a XXI. századi török költészetbe" címmel.

Az előadás során rövid általános bevezető után néhány jelentős szerző portréján keresztül megismerkedhetünk a kortárs török költészet trendjeivel és kérdésfelvetéseivel, azzal, hogy miként tekintenek önmagukra és milyen hagyományokra vezetik vissza magukat az egyes költői csoportosulások. A bemutatott szerzőktől magyar fordításban is elhangzik majd egy-egy vers, illetve az eredeti nyelvű kötetek a továbbiakban az MTBT könyvtárát gazdagítják majd, így hozzáférhetőek lesznek az érdeklődők számára.

Figyelmükbe ajánljuk Szőllőssy Balázs egy tavalyi interjúját ezen a linken és a Forrás folyóirat 2019. júkius-augusztusi számában megjelent versfordításait.