A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt következő rendezvényén, amely zenés beszélgetés lesz Guessous Mesi Junior Prima díjas énekesnővel.

Időpont: 2019. szeptember 17., kedd, 17:30 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI., Bajza utca 54. mfszt. 1/1.

Részvételi díj nincs, előzetes regisztráció nem szükséges.

Kérjük, időben érkezzenek, mert a rendezvényt pontosan kezdjük!

Guessous Majda Mária (Mesi) magyar-marokkói, Junior Prima Díjas énekesnő. A Zeneakadémián végzett népi ének előadóművészként, s 2010 óta ugyanott óraadó tanárként népi éneket tanít. Alkotó módon „játszik" a magyar, török, arab és indiai zenei hagyománnyal. Hazánkban és a világ számos pontján teremt „hidakat" kultúrák között.Török népzenei tanulmányait Erasmus ösztöndíjasként Isztambulban kezdte 2009-ben a Zeneakadémia szárnyai alatt. Azóta a török zenei hagyomány megkerülhetetlen részévé vált Mesi szivárványszínű zenei világának. A tanításon kívül szociális érzékenységgel fordul a társadalmi problémák felé is. 2010 óta MUS-E (Musique-Europe) multikulturális program művészeként művészetterápiás jellegű foglalkozásokat tart szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek részére. 2017-ben TEDxYouth előadó lett, a budapesti konferencia záró előadójaként bemutatta az „Átváltozás" névre hallgató társadalmi célú művészeti kezdeményezését.

Június 11-én, kedden déllután fél öttől látogatást teszünk a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményében, amelyet Kovács Nándor Erik főkönyvtáros, a török és a perzsa iratok kurátora, egyesületünk tagja mutat be.

Azon - a helyszűke miatt - legfeljebb 25 egyesületi tag vehet részt előzetes regisztráció alapján, a jelentkezések sorrendjében. 

Cím: Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9.

A gyűjteményről:

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának igényét a magyar tudósok már régen megfogalmazták. Megvalósulására azonban csak a Magyar Tudományos Akadémia 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének. 1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye. A folyóiratok közül számos az alapítása óta jár. A kéziratok közül kiemelkednek a tibeti, a török és a héber kéziratok, melyek többsége hagyaték, illetve ajándékozás révén került a Gyűjteménybe, de kisebb számban megtalálhatóak itt etióp, indiai és távol-keleti kéziratok is.

Szívesen látunk minden érdeklődőt Kovács Máté Gergely építész, egyesületünk tagja Mimár Szinán: építész és építészet a 15-16. századi Oszmán Birodalomban című előadásán, amelynek időpontja: 2019. május 28., kedd, 17:30 óra. Belépődíj nincs, előzetes regisztráció nem szükséges.

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI., Bajza utca 54. mfszt. 1/1.

A 15–16. század során virágkorát élő klasszikus oszmán építészet egymást követő szultánok tudatos művészetpártolási tevékenységének köszönhető. Az uralkodói és a felsőbb birodalmi körökhöz kapcsolódó építészeti beruházások tervezése az uralkodói építészeti műhely feladata volt. A birodalmi főépítészet élén két tisztségviselő állt: a sehremíni, illetve a mimárbasi. Utóbbi feladata volt az építészeti tervezés minden fázisának kidolgozása, felügyelete, épületek, különböző mérnöki létesítmények, infrastruktúra tervezése. Szülejmán szultán korában a tisztséget a legendás mester, Szinán töltötte be. Szinán hatalmas életműve négyszáznál is több épületet számlál – köztük roppant méretű uralkodói dzsámikkal, épületegyüttesekkel. Ki volt ennek a roppant szervezetnek az élén álló személy? Melyek voltak Szinán és a körülötte működő intézmény építészetének jellemző szerkezeti és téralakítási jegyei? Miként folyt a korabeli építészeti tervezés? Az előadás ezekre a kérdésekre igyekszik választ keresni.

A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt következő rendezvényén - Bíró Dániel, a Borostyánvirág Alapítvány intézményvezetőjének "Török földön – Törökországi utazások az 1945 előtti magyar utazási irodalomban" c. nyilvános előadásán, amely 2019. április 30-án, kedden 17:30 órakor kezdődik az egyesület székhelyén - Budapest, VI. kerület, Bajza u. 54. sz. alatt (Nemzetek Háza).

Előzetes regisztráció nem szükséges!

Kérjük, időben érkezzenek, mert az előadást pontosan kezdjük!

Az ELBIDA projekt internetes blog 3 éve azzal a céllal jött létre, hogy antik útleírásokat, ritka földrajzi témájú könyveket mutasson be a széles közvélemény számára. Bíró Dániel, a blog szerzője előadásában régi törökországi utazásokról szóló ritka művekről és szerzőikről mesél, amelyekből számos jelent meg már az ELBIDA projektben, hiszen Törökország népszerű úti cél volt a 19. századi utazók körében is.