A Magyar-Török Baráti Társaság alapító tagja a Nemzetek Háza Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetsége egyesületnek, amely 2021. december elsején tartja éves rendes taggyűlését. Két másik tagszervezettel együtt november 19-én közös állásfoglalással kerestük meg a Nemzetek Háza tisztségviselőit és a tagszervezeteket, amelyet az alábbiakban teszünk közzé:

A Magyar-Török Baráti Társaság, a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság, valamint a Kelet-Európa Üzleti Klub állásfoglalása a Nemzetek Háza Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetségének 2021. évi rendes taggyűlése előtt

I.

A jelen nyilatkozatot aláíró tagszervezetek az alábbiakat várják el és javasolják a NH Szövetség mostani ügyvezetését váltó új vezető testületeknek és tisztségviselőknek:

1. A Szövetség létesítő okiratában és a jogszabályokban foglaltak pontos betartását.

2. Takarékos, a tagszervezetek által előzetesen jóváhagyott éves bevételi/kiadási előirányzatoknak megfelelő gazdálkodást és a Szövetség vagyonának megőrzését.

3. A civil és - ha megszerezzük a közhasznú jogállást - a közhasznú szervezeteknek előírt átlátható működést és nyilvánosságot.

Ennek érdekében, többek között:

3.1. A Szövetség honlapjának létrehozását, azon a Szövetség létesítő okiratának, adatvédelmi szabályzatának, valamennyi hivatalos dokumentumának, közleményeinek, határozatainak időszerű közzétételét, egyúttal azok e-mailben történő megküldését a tagszervezeteknek, különösen:

3.1.1. Az elnökség és az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság ügyrendjét, a pénz- és értékkezelési szabályzatot.

3.1.2. Az elnökség, az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság és a taggyűlések összehívására vonatkozó értesítéseket, a napirendet, az előterjesztéseket, a határozatokat, a jegyzőkönyveket és emlékeztetőket, betartva a civil (közhasznú) szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, mint pl. azt, hogy a tagszervezeteknek joguk van részt venni a Szövetség elnökség ülésein, a közhasznú szervezet elnökségi ülései, taggyűlései nyilvánosak, tudva azt, hogy ha nem kapunk tájékoztatást, nem is tudunk részt venni azokon.

3.1.3. Az év elején a Szövetség tárgyévi gazdálkodási célkitűzéseit, a tárgyévi költségvetést a fő bevételi és kiadási előirányzatokkal.

3.1.4. Minden évben részletes szöveges pénzügyi beszámolót a tárgyévi költségvetés felhasználásáról, amely nem azonos az Országos Bírósági Hivatalnak beküldendő könyvviteli szemléletű beszámolóval.

3.1.5. A Szövetség által kötött szerződéseket.

3.1.6. Az ingó és ingatlan vagyon leltárát minden évben.

3.1.7. A Szövetség pénzügyi támogatásra benyújtott pályázatának szövegét, az erre kapott válaszokat, a pályázaton elnyert támogatás elszámolását.

3.1.8. Az SZJA 1 %-os támogatás összegét, a támogatók számát.

3.1.9. Az adományok összegét, az adományozók számát.

4. Az Alapszabály olyan módosítását, amely:

- létrehozza a Szövetség elnökségében a gazdasági titkár tisztségét, s azt, hogy arra azt a személyt lehet választani, aki államilag elismert közép- vagy felsőfokú pénzügyi/gazdasági végzettséggel rendelkezik

- előírja, hogy a Szövetség Ellenőrző/Felügyelő bizottságában legalább egy főnek államilag elismert közép- vagy felsőfokú pénzügyi/gazdasági végzettséggel kell rendelkeznie

- a hatályos jogszabály alapján megteremti annak a lehetőségét, hogy a taggyűlés az elnökség és az Ellenőrző/Felügyelő bizottság tagjainak legfeljebb 1/3-ára olyan személyt válasszon, aki nem tagja a Szövetségnek, de pénzügyi/gazdasági végzettsége miatt alkalmas a tisztség betöltésére

- kötelezővé teszi a Szövetség számára könyvelő és könyvvizsgáló alkalmazását.

II.

5. A jelen nyilatkozat aláírói szükségesnek tartják, hogy a Szövetség leköszönő felelős Testületei (tisztségviselői) legkésőbb november 30. napjára készítsék el a leköszönő vezetés és a megválasztásra kerülő új vezetés között az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a NH elnöke, főtitkára aláírásával és megfelelő jogi ellenjegyzéssel. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a folyó ügyek leírása, a költségvetési elszámolások 2021. december 1-jei határnapra történő tételes bemutatása mellett jegyzőkönyvileg adják át egyebek mellett a következőket:

- alapdokumentumok, úgymint hatályos Alapszabály, az elnökség és az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság ügyrendje, Szervezeti és Működési Szabályzat, pénz- és értékkezelési szabályzat, adatvédelmi szabályzat, hatályos szerződések;

- a működésük ideje alatt megtartott elnökségi és ellenőrző bizottsági ülések és taggyűlések hiteles jegyzőkönyvei

- hiteles tagjegyzék

- a Szövetség ingatlan és ingó vagyonának leltára, ingatlan tulajdoni lapok, aktuális banki kimutatások

- nem vagy csak részben teljesített kötelezettségvállalások, valamint

- jövőbeni kötelezettségvállalások dokumentált bemutatása.

Az újonnan megválasztott testületeknek, tisztségviselőknek 15 napos határidőn belül kell nyilatkozniuk az átadás-átvételi jegyzőkönyv részükről történő aláírásáról, esetleges módosítási javaslataikról. A megválasztott új tisztségviselők legkésőbb ugyanezen 15 napos határidőn belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy elfogadják-e megválasztásukat az adott tisztségre.

Budapest, 2021. november 19.

Aláírók:

1. Magyar-Török Baráti Társaság, Szabó István elnök

2. Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság, Gilyán György elnök

3. Kelet-Európa Üzleti Klub, Jasper Miklós elnök

Az MTBT elnöksége 2021. november 15-i üléséről készült emlékeztetőt itt olvashatják. 

A napirenden szerepelt:

• Tájékoztatás az egyesületi tagok 2021. évi tagdíjfizetéséről, határozat fizetési felszólítás kiküldéséről a hat hónapot meghaladó tagdíjhátralékkal rendelkező egyesületi tagoknak
• Tájékoztatás a beérkezett 2021. évi SZJA 1 % felajánlásról és a korábbi támogatás elszámolásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé
• Tájékoztatás a 2021. évi költségvetés felhasználásáról, az egyesület pénzvagyonáról és az ez év végéig tervezett kiadásokról
• Tervezett rendezvényeink a következő fél évben
• A 2022. évi rendes taggyűlés előkészítése, javaslatok tiszteletbeli tag(ok) megválasztására

Egyesületünk nyilvános, ingyenes online rendezvényei decemberben és 2022. első hónapjaiban a Google Meet videókonferencia alkalmazással:

Fodor Gábor: "A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története" c. előadása 2021. december 2-án, csütörtökön 18:30-kor

Sándor Klára: "A székely írás története" c. előadása 2022. január 18-án, kedden 18:30-kor

Sárközy Miklós "Narsakhí: Bukhara története" c. előadása 2022. február 14-én, hétfőn 18:30-kor.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részleteket ezen az oldalon és az MTBT Facebook-oldalán, az Események között találnak majd.

Ne feledjék: aki nem egyesületi tag, annak előzetesen regisztrálnia kell a rendezvényre!

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Fodor Gábor turkológus, az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, egyesületünk tagja tart előadást "A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története" címmel.

Az előadás 2021. december 2-án, csütörtökön 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

A hosszú évtizedekre visszanyúló tervezgetést követően hivatalosan 1916. november 21-én alakult meg a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, amely a történelemkönyvekbe így az intézményesített magyar kultúrdiplomácia első külföldi intézeteként vonult be. A szervezet működése elé nagy elvárásokkal tekintett politikus, tudós, műgyűjtő és amatőr keletkutató egyaránt. A különös időpontválasztásban persze nagy szerepe volt a háború adta lehetőségeknek, így az 1880-as évektől egyre inkább kelet felé forduló magyar politikai, gazdasági és tudományos érdeklődés, a turanizmus és az ezekkel együtt megjelenő kolonialisztikus elképzelések végre szabad utat kaptak a négy császár szövetsége által.

Bár az intézeti munka megkezdését pártállástól függetlenül mindenki üdvözölte, egészen az utolsó percekig nem volt eldöntött, hogy mikor, milyen profillal, pontosan hol és hogyan történjen meg a régóta vágyott keleti magyar kulturális térfoglalás. Mindezen nehézségek azonban eltörpültek ahhoz képest, ami a maroknyi ösztöndíjasra - közöttük Kós Károlyra - várt az elkövetkező másfél évben.

Miért pont Konstantinápolyra esett a választás és miért éppen a világháború során? Milyen egyéb tervek léteztek a keleti magyar kulturális térfoglalásra, és kik álltak ezek mögött a tervek mögött? Történeti vagy régészeti intézet jött létre a török fővárosban, és miért éppen Hekler Antal lett az igazgató? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ eddig feltáratlan levéltári források és személyes dokumentumok segítségével, emellett igyekszik minden eddiginél részletesebben bemutatni e részben ismeretlen kultúrdiplomáciai kaland jelentőségét, valamint ennek későbbi hatásait, kitérve a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ elmúlt években végzett munkájára is.

Az előadó Magyar tudomány és régészet az Oszmán Birodalomban — A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története című könyve a napokban jelent meg.

Az online előadáson az vehet részt, aki Gmail-címének megadásával belépési linket igényelt és kapott az MTBT e-mail címén december elsejéig.

Az előadást az ingyenes Google Meet alkalmazással videókonferencia formájában bonyolítjuk le. Az előadást nem tudjuk rögzíteni, így azt később nem lehetséges megtekinteni.