Április 15-i rendezvényünkön beszélgetésre került sor Sakir Fakili úrral, a Török Köztársaság budapesti nagykövetével, majd dr. Kovács Nándor Erik történész, társaságunk tagja tartott előadást Egy "felvilágosult" oszmánli, Ibrahim Müteferrika metamorfózisának emlékei címmel.

Március 18-án megemlékeztünk Orhan Veli török költő születésének 100. évfordulójáról. Tasnádi Edit turkológus, műfordító, egyesületünk alelnökének bevezetőjét követően Orhan Veli megzenésített verseit Onur Toparlak adta elő. 

Oerhan Veli verseinek magyar fordítását a Terebess Ázsia-tárában ezen a linken olvashatjuk, haikuit pedig ezen.

Február 18-án Kakuk Zsuzsa, az ELTE török tanszékének nyugalmazott vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, társaságunk tagja tartott előadást nálunk Török kultúrhatás jövevényszavaink tükrében címmel.

Az előadásról és az azt követő beszélgetésről rövidesen Dr. Ivanics Mária írását közöljük.

Kakuk Zsuzsa tudományos önéletrajzát itt olvashatjuk.

Január 28-án Hegyi Klára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója tartott nálunk előadást "A török uralom mérlege" címmel.

Hegyi Klára, aki az oszmán és a magyar források alapján több évtizede foglalkozik a hódoltság korszakával, ezúttal a civilek szemszögéből beszélt arról a két évszázadról, amikor két világ hatalom csatázott Magyarország területén.

Az ismert katonai és politikai eseményeket felidézve hangsúlyozta, hogy az országban kétféle háború folyt. a deklarált hadjáratok közötti béke évtizedeiben vívták a második háborút, amelynek az volt a célja, hogy az ellenoldal konszolidációját megakadályozza. Mindkét fél a várakat megkerülve hódoltatta az ellenfél alattvalóit, az országban állandóan 50-60 ezer katona állomásozott, az irreguláris fegyveresek száma ennél is nagyobb volt. a permanens hadakozás annyi pénzt emésztett fel, amennyi nem volt. A hódítás a törökök számára nem volt kifizetődő, a vilajetek a katonák zsoldjára való összeget sem termelték ki. Az 1580-as évektől állandósult hiány kezelésére az isztambuli kincstár a nyugat-balkáni országokból származó bevétel jókora részét közvetlenül Magyarországra irányította.

A megmaradt lakosság számára mindez az adóteher gyors növekedését hozta. Például Jászberény és a hozzá tartozó 12 falu adója az 1580-as évekre a korábbi hatszorosára növekedett. a Csepel szigeten létrehozott szultáni hász-birtok rájái rosszabbul jártak, korábbi adójuk tízszeresét szedtek be tőlük. Gazdasági ággá vált a fogolyszedés. Volt olyan település, amely a rabok kiváltására évi adóterhének másfélszeresét fizette ki. ezen belül török sajátosság - mondhatnánk turcikum - a királysági adó fizető parasztok elhurcolása azért, hogy adózásra kényszerítsék. A lakosságot nem védték meg az oszmán méltóságoktól kapott menlevelek sem. Az igazságszolgáltatás helyi intézményei - a kádik - önkényes ítéleteket hoztak, ami ellen hiába emeltek panaszt a Fényes Portánál az adófizetők küldöttségei.

Az általános lét- és jogbizonytalansághoz hozzájárult az oszmán birtokrendszer is. A szultán harcosai, ha valamilyen tettel kitüntették magukat, ígérvényt kaptak egy meghatározott adózási képességű birtokrészre, amelyet üresedés esetén vehettek birtokba. Az ígérvényeket egymás között adták vették. A földbirtokos személye gyakran változott, akár egy éven belül is. A birtokos pedig mindig az adót követelte, évente akár többször is.

A lakosság túladóztatását, a mindkét oldalon elkövetett "csintalanságokat" és ezek gazdasági, demográfiai következmányeit Hegyi Klára több táblázattal, beszédes adatmorzsával illusztrálta. A kicsiny, de érdeklődő hallgatóság további kérdésekkel bombázta. Például azzal, hogy miért folytatódott a török hódítás, ha egyszer ráfizetéses volt, létezett-e "szulejmáni ajánlat", hogyan aránylottak egymáshoz a török becsapások és a magyar expedíciók. Jó lenne tudni - ez talán egy újabb előadást megérne - hogy a modern török történetírás miként értékeli a magyarországi hódítást. Hegyi Klárához hasonlóan valószínűleg valamennyien ismerjük a törökországi "utca emberének " véleményét, azt, hogy " az oszmánok a Habsburgoktól védték a magyarokat".

Horváth Judit

Dr. Hegyi Klára "Az oszmán birodalom Európában" c. művét a Magyar Elektronikus Könyvtárban ezen a linken olvashatjuk.