Ender Arat

yapım aşamasında!

 

Ender Arat ny. nagykövet 1947-ben született Izmirben. Az Ankarai Egyetem jogi karán szerzett diplomát, 1973-ban nyert felvételt a török Külügyminisztériumba. Dolgozott a Török Köztársaság aleppói főkonzulátusán, Buenos Aires-i nagykövetségén, brüsszeli állandó EU-képviseletén, bonni és kisinyovi nagykövetségén. 1996 és 1998 között a köztársasági elnök kabinetfőnöke, majd országa budapesti  nagykövete (1998-2002).  2002-2004 között a miniszterelnök külügyi főtanácsadója, 2004-2007 között a Külügyminisztérium gazdasági és kulturális ügyekért felelő helyettes államtitkára, 2007-től 2011-ig madridi nagykövet. Magas magyar, argentin és spanyol állami kitüntetés birtokosa. Házas, két gyermek apja; felesége, Ayşe Arat ittlétük idején a Török−Magyar Nők Társaságának elnöke volt.

 

 Nomen est omen, az Ender szó jelentése : ritka – aligha  volt más török nagykövet, aki olyan figyelemmel követte volna társaságunk működését, mint ő. Mindvégig magunk mellett tudhattuk erkölcsi és  sokszor anyagi támogatását, és általánosságban is kiemelt figyelmet fordított a magyar−török kulturális kapcsolatok ápolására.

 

 Támogatásával készült el Kerekesházy József Az igazi Kemál c. Atatürk-könyvének újrakiadása, jelent meg magyarul Turan Oflazoğu Nagy Szulejmán szultán c. drámája és Kúnos Ignác korábban csak törökül kiadott kötetének magyar fordítása A török népköltés címmel. Az ő szervezésében nyílt meg az újjépített Szabó Ervin könyvtár A félhold és kereszt c. konferenciával és kiállítással, és ugyanitt rendezte meg Társaságunkkal együtttműködve a Nazim Hikmet estet. Akkor is számíthattunk rá, amikor hazatért:  a Thököly Imre és Törökország című magyar-török nyelvű könyvünk kiadásához  és izmiti bemutatásához a Török Köztársaság Külügyminisztériumától ő szerzett anyagi támogatást. Ittléte idején  érlelődött meg benne az elhatározás, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a - mindenekelőtt magyar - személyiségeket, akik bízva Törökországban náluk kerestek menedéket. Könyv és vándorkiállítás lett az eredmény − ez utóbbit 2013-ban láthattuk a Budapest Történeti Múzeumban, de számos helyszínen bemutatásra került Törökországban is. A magyarországi oszmán és török emlékekről angolul és törökül jelent meg könyye.